Első körben érdemes ezeket a fogalmakat tisztázni ugyanis gyakran összekeverjük őket. Sokan nem tudják, hogy az ételallergia és az ételintolerancia különböző fogalmak, így a tejallergia sem keverendő össze a tejcukor-érzékenységgel, azaz a laktózintoleranciával.

Allergia:

Allergiának nevezzük azt a különböző anyagokra történő, túlzott immunválaszt, amit a szervezet normális körülmények között nem váltana ki ezekre az anyagokra. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük.

 

Intolerancia/érzékenység:

Az ételintolerancia az emésztőrendszer nem immunjellegű reakciója, ami akkor alakul ki, ha az emésztőrendszer nem képes megemészteni az élelmiszerek bizonyos alkotórészeit.

– Ellenben az ételallergiával, ami a szervezet immunrendszere által kiváltott válasz bizonyos ételekre.

Európai adatok alapján, az Európában élő emberek megközelítőleg a fele küzd valamilyen intoleranciával:

  • genetikai tejcukor 40-42%
  • genetikai glutén 40-45%
  • gyümölcscukor 30% (felszívódási zavarok)

Tejallergia

A tejallergia nem más, mint tejfehérje-allergia, azaz a kazeinallergia (elsősorban a kazein, α-laktalbumin, β-laktoglobulin).

Hasznos szem előtt tartanunk, hogy a tej a gyermekek közel egyharmadánál okoz allergiát. Kialakulásában az örökletes tényezők fontos szerepet játszanak, a kórkép emiatt családi halmozódást mutathat: akiknek mindkét szülője atópiás (allergia kialakulására hajlamos), és azonos típusú allergiában szenved, azok 60-80%-ban maguk is allergiásak lesznek. Akiknek szülei eltérő allergiában szenvednek azoknál ez a szám megközelítőleg 40-60%. Míg azok esetén, ahol csak az egyik szülő allergiás, ott ez a szám 20-40%.

Az ételallergia kisgyermekek esetén 6%, felnőtt korban már csak 1-2%-ban fordul elő. A tejallergiát a kisgyermekek 90%-a három éves korára kinövi.

Legtöbb esetben hozzátáplálásnál alakul ki, a tehéntej a fajidegen fehérjék miatt, ami a szervezet védekezését válthatja ki.

A védekezés többféle formában nyilvánulhat meg: a leggyakoribb a kiütés, azaz ekcéma. Mindemellett ingerlékenységet, vagy hiperaktivitást is kiválthat, továbbá a fertőző betegségek iránti fogékonyságot.

Az ekcéma néha már néhány hónapos korban megjelenik. Ekkor a szervezet egyértelműen jelzi, hogy valami nem stimmel a táplálékkal. A gyermekkori ekcéma leggyakoribb oka a tehéntej, ezért a tejet teljesen le kell venni az étlapról. Mivel többnyire nem konkrétan a tej, hanem a tejben lévő fehérje okozza a tüneteket, a tejjel együtt valamennyi tejterméket is szüneteltetni kell, amiben a tejfehérje megtalálható. Azaz a sajtot, a túrót, a joghurtot, a kefirt…

A tejallergiásokra jellemző, hogy az orr- és torokmandulájuk gyakran duzzadt, így sokszor csak a szájukon át tudnak levegőt venni, mintha folyamatosan náthásak lennének (ez a tünet a legtöbb allergia esetén megfigyelhető). Mindez érthető, ugyanis a torok- és orrmandulák nyirokszervek, a nyirokrendszer részei, amik elsődleges helyei a szervezet védekező tevékenységének. Mivel a mandulák felfogják az ember torkába kerülő baktériumokat, elkerülhetetlen, hogy megfertőződjenek, megduzzadjanak és begyulladjanak. Ha a mandulákat eltávolítják, a szervezet elveszíti a védelem első állomását a fertőzésekkel szemben.

A tejallergia betegséget a gyermekek 90%-ban kinövik hároméves korukra. A felnőtt korban megmaradó tejallergia 10%-ban jellemző. Minél előbb vesszük észre a tejallergiát, annál nagyobb az esély rá, hogy később kinövi a gyermek.

Mi a tejérzékenység?

Laktózérzékenység

Tejérzékenység alatt az emberek legtöbb esetben a laktózérzékenységre utalnak. Másnéven laktózintolerancia, mely a tejben és a tejtermékekben megtalálható tejcukor lebontásához szükséges képesség hiánya.

Amiatt alakulhat ki egyes embereknél, mert a szervezetükben csekély mennyiségben, vagy egyáltalán nincs laktáz enzim – amely enzim a tejcukor lebontásáért felelős. Ami lehet veleszületett (laktázelégtelenség), a környezeti okoknak köszönhető, vagy természetes módon a felnőtté válás során kialakult. Ugyanis, eredendően azért kaptunk laktáz enzimeket a szervezetünkbe, hogy amíg nem vagyunk képesek más táplálékot fogyasztani, mint az anyatejet, képesek legyünk annak a megemésztésére. Mi több, a tejtől rendkívüli növekedést és fejlődést elősegítő hormonokat is kapunk, mely segít nekünk teljes emberré válni.

A későbbiekben azonban, ahogy lelassul a fejlődésünk és képesek leszünk más ételek fogyasztására az emberi szervezetből fokozatosan kiürülne a laktáz. Ez persze fenntartható folyamatos tejfogyasztással, és anno a túlélés érdekében az őseink vitathatatlanul több kalóriához jutottak, a folyamatos fogyasztásával. Érdemes azonban figyelembe vennünk, hogy a világ felnőtt népességének 75%-a nem képes teljesen lebontani a laktózt (sok országban ez az érték 20%, míg másutt 90%).

Adott termékek vásárlása estén figyeljünk oda, hogy a laktóz jelen lehet akkor is, amikor a címkén laktoszérum, tejsavó vagy tejsavó por, tejpor stb. olvasható.

Összességében tehát elmondható

Míg az ételallergia esetén jelentkező tünetekért az immunrendszer felel, addig az ételintolerancia tüneteit az emésztőrendszer váltja ki. Az ételallergia veszélyesebb, mint az ételintolerancia, hiszen extrém esetben súlyos allergiás reakció is felléphet, ami akár halált is okozhat. A táplálék allergiára jellemző, hogy az ételben található allergén (allergiás reakciót kiváltó anyag) azonnali reakciót vált ki az immunrendszerből, míg ételintoleranciánál a tünetek sokkal lassabban, órák vagy akár napok elteltével jelentkeznek. Az ételallergiánál fellépő allergiás reakció nem az elfogyasztott étel mennyiségének függvénye. Ételintoleranciánál, a jelentkező tünetek súlyossága az elfogyasztott étel mennyiségétől függ.